{"paper_id":"c98c3dc9-f2df-460a-8bbf-436a2134eca5","body_text":"2011  ■   152. évfolyam, 25. szám  ■   1013–1018.1013\nBETEGSÉGEKRŐL RÖVIDEN\nDOI: 10.1556/OH.2011.29146\nBETEGSÉGEKRŐL RÖVIDEN\nEndometriosis\nLangmár Zoltán dr.  ■  Sziller Péter dr.\nSemmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest\nDefi níció\nEndometriosisról beszélünk, ha a működő méhnyálka-\nhártya-szövet (stroma és mirigyek) a méh üregén kívül \n(ectopiásan) helyezkedik el. A petefészek endometriosis \ntalaján kialakult cisztáját endometriomának nevezzük. \nAz endometriosis ösztrogénfüggő elváltozás: a kóros \n elhelyezkedésű nyálkahártya követi a hormonszintek cik-\nlikus változásait, ezért a menstruáció alatt felgyülemlő \nvéres váladék, illetve az ennek hatására elinduló immu-\nnológiai reakciók és sejtmediátor anyagok felszabadu-\nlása, valamint a következményes összenövések igen sú-\nlyos panaszokat és elváltozásokat okozhatnak (fájdalom \nés meddőség).\nAz endometriosis előfordulása\nEndometriosis a termékeny korban lévő nők 5–15%-\nában fordul elő, a menopauza után igen ritkán találko-\nzunk a kórképpel. Meddőség miatt vizsgált nők esetében \n20–30%-ban, míg dysmenorrhoea, illetve idült kisme-\ndencei fájdalom fennállásakor 40–60%-ban igazolható \nendometriosis. A postmenopausalis endometriosis leg-\ngyakrabban ösztrogénkezelés kapcsán jöhet létre. Bár \nirodalmi ritkaság, de a kórkép férfi  akban is kialakulhat.\nAz endometriosis rizikófaktorai\nFokozott kockázat:\n–  korai menarche, késői menopauza,\n–  első terhesség késői vállalása,\n–  családi előfordulás (elsőfokú rokonnál előforduló en -\ndometriosis esetén csaknem tízszeres kockázatnöve-\nkedés),\n– fokozott ösztrogénhatás,\n– 30–44 év közötti életkor,\n–  méhen belüli fogamzásgátló eszköz (intrauterine de-\nvice, IUD) hosszan tartó viselése,\n–  alkohol,\n– túlsúly,\n– környezeti faktorok.\nCsökkent kockázat (ösztrogénszintet csökkentő tényezők):\n– fogamzásgátló tabletta szedése,\n–  fokozott fi zikai megterhelés, sportolás okozta mens-\ntruációs zavarok,\n–  alacsony testzsírarány,\n–  dohányzás.\nAz endometriosis megjelenési formái\nAz elváltozás leggyakrabban a belső nemi szervekben \nvagy azok közvetlen közelében jön létre.\nFormái\nEndometriosis externa\n–  Ovarialis endometrioma  (csokoládéciszta, amely de-\nkomponált, hemolizált vért tartalmaz), a ciszta meg-\nrepedése peritonealis izgalmat, heves hasi panaszokat \nokozhat. A reaktív gyulladás összenövésekhez vezet.\n– Peritonealis, retrocervicalis, cervicalis, vaginalis.\nEndometriosis interna\n–  Adenomyosis – az endometriosisos elváltozás a méh \nizomfalában (myometriumban) helyezkedik el.\nEndometriosis extragenitalis\nAz elváltozás ritkán előfordulhat bármely más szervben \n(húgyhólyag, bél, hörgők, máj stb.), ezen esetben a tü-\nnetek az adott lokalizációra jellegzetesek, gyakran ciklu-\nsosak:\n–  Emésztőrendszer: 50% – hasmenés, rectalis vérzés, fáj-\ndalmas székelés, tenesmus, colikás hasi fájdalom.\n–  Vizeletelvezető rendszer: 1–4%  – fájdalmas vizelés, vér-\nvizelés, gyakori vizelési inger, hólyagtáji fájdalom.\n–  Thoracalis endometriosis szindróma (TES): gyakorisága \njelenleg nem ismert, a spontán pneumothorax miatt \nkezelt betegek 30%-ában igazolható endometriosis; \nklinikai formái: catamenialis pneumothorax (CP) \n80%, catamenialis haemothorax (CHt) 14%, catame-\nnialis haemopthysis (CH) 3%, endometrioticus cso-\nmók a tüdőben <3%.\n– Bőr.\n25.indd   1013 2011.05.31.   10:25:15\nUnauthenticated | Downloaded 06/09/26 10:08 AM UTC\n\n\nBETEGSÉGEKRŐL RÖVIDEN\n2011  ■  152. évfolyam, 25. szám ORVOSI HETILAP1014\n– Idegrendszer.\n–  Műtéti beavatkozás kapcsán endometriosis jelentkez-\nhet nőgyógyászati műtét, császármetszés vagy gátmet-\nszés hegében.\n–  Férfi aknál kasztráció után, magas dózisú ösztrogénke-\nzelés kapcsán léphet fel a kórkép.\nAz endometriosis kóreredete\nAz endometriosis kialakulásának oka ismeretlen. Ezzel \nkapcsolatban a következő teóriák léteznek: \nImplantáció \n–  Retrográd menstruáció – a kürtökön keresztül endo-\nmetriumszigetek jutnak a kismedencébe és ott im-\nplantálódnak.\n–  Szóródás a nyirokutakon keresztül (például endo-\nmetrioma, extraperitonealis szervek endometriosisa).\n–  Hematogén szóródás (például agy, tüdő endomet-\nriosis).\n– Direkt terjedés.\nIn situ kifejlődés \n–  Coelomametaplasia – coelomahámból vagy mesen-\nchymalis sejtekből nem specifi cus ingerek hatására ke-\nletkeznek endometrioticus szigetek (ösztrogénkezelés \nvagy méheltávolítás után kifejlődő endometriosis).\nA fentiek mellett szerepet játszhatnak még:\n–  Immunológiai tényezők (csökkent helyi immunvá-\nlasz).\n– Autoimmun tényezők.\n–  Fokozott aromatázaktivitás megváltozott szabályo-\nzás miatt.\n–  Genetikai tényezők – például endometriosisban \n szenvedő nőbeteg elsőfokú rokonaiban tízszer gya-\nkoribb a betegség előfordulása.\nAz endometriosis kórjóslata\nA klinikai tapasztalatok alapján csak a peritonealis en-\ndometriosis mutat bizonyos fokú spontán gyógyulási \nhajlamot. A peritonealis endometriosis nem gyógyult \nformája azonban az okozott hegesedések, összenövések, \ntasakképződések miatt a kismedencei fájdalom legvaló-\nszínűbb okaként szerepel. Az endometriosis többi for-\nmája esetén spontán gyógyhajlamot nem igazoltak.\nAz endometriosis kiterjedésének \nosztályozása\nA legelterjedtebb osztályozási rendszer, az American \nFertility Society (AFS) módosított pontrendszere (rAFS) \naz elváltozás méretét, kiterjedését és lokalizációját egy-\naránt fi  gyelembe veszi. A pontok összegzése alapján a \n1. táblázat Az endometriosis tünetei gyakoriságuk alapján\nDysmenorrhoea 60–80%\nKrónikus fájdalom 30–50%\nMeddőség 30–40%\nDyspareunia 25–40%\nVérzészavar 10–20%\nDysuria/hematuria 1–2%\nDyschesia 1–2%\nRectális vérzés <1%\nbetegség négy stádiumba sorolható: enyhe, mérsékelt, \nsúlyos és kiterjedt elváltozás.\nA beosztás segítségével megfelelő pontossággal leír-\nható az elváltozás kiterjedése, illetve időbeni változása. \nA stádium azonban nem korrelál a beteg panaszainak \n súlyosságával, és meddőség esetén sem alkalmazható a \nteherbe esés valószínűségének megállapítására.\nDiagnózis\nKórelőzmény\n–  Termékeny életkor.\n–  Rövid menstruációs ciklusok (<27 nap).\n–  Meddőség.\n–  Családi előfordulás.\nTünetek, panaszok (1. táblázat)\n–  Ciklikus fájdalom, derékfájás a menstruáció idején.\n–  Idült kismedencei fájdalom.\n–  Akut fájdalom (például endometrioma ruptura ese-\ntén).\n–  Fájdalmas menstruáció.\n–  Közösüléskor jelentkező fájdalom (általában a sacro-\nuterin szalagok érintettsége, illetve nagyobb fokú \n összenövések esetén).\n– Véres széklet.\n– Premenstruációs pecsételő vérzés.\n– Rendszertelen menstruációk.\n–  Emésztőrendszeri (tenesmus vagy hasmenés) pana-\nszok.\n– Vizelési panaszok (dysuria, haematuria).\nA tünetek és a laparoszkópia során észlelt elváltozá-\nsok súlyossága nem mutat szoros összefüggést. A pana-\nszok inkább az infi  ltráció (invázió) mélységével állnak \narányban. Az endometriosis tünetmentesen, illetve tü-\nnetszegényen is jelen lehet.\nBimanuális vizsgálat\n–  Tapintható, fájdalmas, húrszerű vagy göbös sacroute-\nrin szalagok.\n– Érzékenység a menstruáció idején.\n25.indd   1014 2011.05.31.   10:25:15\nUnauthenticated | Downloaded 06/09/26 10:08 AM UTC\n\n\nBETEGSÉGEKRŐL RÖVIDEN\nORVOSI HETILAP  2011  ■  152. évfolyam, 25. szám1015\n– Multiplex göbök a rectovaginalis térben.\n– Tapintható képlet a függelékek területén.\n– Fixált retrofl  exió.\n– Kékes foltok a hüvelyfalon.\nVizsgálóeljárások\nLaparoszkópia: Napjainkban ez a legfontosabb diag-\nnosztikus eszköz endometriosis esetében.\nSzükség esetén rektoszkópia, kolonoszkópia, irrigo-\nszkópia, illetve cisztoszkópia segíthet a kórkép kiterjedé-\nsének megítélésében.\nA hasüregi elváltozások laparoszkópos vizsgálata so-\nrán már megtekintéssel is nagy valószínűséggel felismer-\nhető a kórkép, biztos diagnózis azonban csak az elvál-\ntozás kimetszésével és szövettani vizsgálat segítségével \nállítható fel.\nKépalkotó eljárások (ultrahang, CT, MRI)\nA legkönnyebben elérhető hüvelyi ultrahangvizsgálat \n segíti az endometriosis diagnózisának felállítását, külö-\nnösen az ovarialis endometriosis esetén.\nSzínkódolt ultrahangvizsgálattal  történő keringés-\nvizsgálat endometrioma esetén segíthet a rosszindulatú \npetefészek-daganattól való elkülönítésben.\nA transrectalis ultrahangvizsgálat a mélyen infi  ltráló \nendometriosis (rectovaginalis septum, rectum fala, sac-\nrouterin szalagok) diagnosztikájában jó hatékonysággal \nés magas negatív prediktív értékkel nyújthat segítséget.\nAz MRI a mélyen elhelyezkedő és kisméretű endo-\nmetriosis kimutatásában hasznos, különösen a rectova-\nginalis térben és a Douglas-üregben található elválto-\nzásoknál. Magas költségigénye miatt rutinszerű alkal-\nmazása nem indokolt.\nSzérummarkerek (CA-125, HE-4)\nAz elmúlt két évtized során számos próbálkozás tör-\ntént olyan szérummarker azonosítására, amely megbíz-\nható és költséghatékony szűrőtesztként szolgálna az \nendometriosis noninvazív kimutatására. Jelenleg azon-\nban egyetlen olyan marker sem ismert, köztük a CA-125 \nsem, amelyik megfelelő érzékenységgel és specifi  citással \nrendelkezne szűrővizsgálat céljára.\nCA-125\nA CA-125 emelkedett szérumszintjét eredetileg az \ninvazív epithelialis petefészek-daganatoknál mutatták ki. \nKésőbb azt is megfi gyelték, hogy a tumormarker szintje \nendometriosis esetén szintén megemelkedik a szérum-\nban, a menstruációs váladékban és a peritonealis folya-\ndékban is.\nAnnak ellenére, hogy a CA-125 szintje gyakran meg-\nemelkedik az endometriosis súlyosabb formáiban, a teszt \nalacsony érzékenysége miatt az enyhe és mérsékelt el-\nváltozások felismerésére csak korlátozottan alkalmas.\nA tumormarker-vizsgálat alacsony érzékenysége elle-\nnére számos tanulmány bizonyította, hogy a szérum \n CA-125-szintje korrelál az endometriosis súlyossági fo-\nkával és képes jelezni a sebészi és gyógyszeres kezelés \nvárható eredményességét.\nA CA-125-meghatározás alkalmas lehet az endomet-\nrioma és más, nem endometrioticus, jóindulatú pete-\nfészekciszta elkülönítésére is, mivel az endometrioma \nbennékének igen magas CA-125-szintje (az esetek 78%-\nában >10 000 U/ml) jelentősen meghaladja a szintén \nvérrel telt corpus luteum ciszta tartalmának tartósan \n alacsony CA-125-koncentrációját.\nUgyanakkor a műtét előtti elkülönítő diagnosztikát \nnehezíti az a körülmény, hogy ovarialis endometrioma \nesetén is gyakori a malignus folyamatokra jellemző, ext-\nrém magas CA-125-szint, ami főleg menopauza előtt \nnehezíti meg a műtét típusának megválasztását.\nHE-4\nAz utóbbi időben vált ismertté, hogy az endometrium és \na petefészek rosszindulatú daganata esetén a vérben \nmegemelkedik a humán epididymalis protein (HE-4) \nszintje. Az eddigi adatok szerint a HE-4 szérumszintje \nspecifi kusan a rosszindulatú daganatok esetén magas, \nmíg endometriosis esetén koncentrációja a normális \n tartományban marad. A jelenleg rendelkezésre álló kli-\nnikai vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a fehérje \nkoncentrációjának meghatározása alkalmas lehet az ult-\nrahangos kép vagy egyéb képalkotó vizsgálat alapján ne-\nhezen megkülönböztethető malignus petefészek-daga-\nnatok és az endometriomák elkülönítésére.\nCa-125 és HE-4 együttes vizsgálata\nA legújabb vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a két teszt \nkombinációja és az eredmények együttes statisztikai ér-\ntékelése növeli a tesztek érzékenységét a malignus fo-\nlyamat felismerésében. Mivel a menopauzális státus be-\nfolyásolja az eredményeket, ezért két határérték került \nmeghatározásra: egy a prae- és egy a postmenopausalis \nbetegek részére.\nA Ca-125 és HE-4 szintjeinek meghatározása után a \nROMA- (risk of ovarian malignancy) kalkulátor segít-\nségével az invazív epithelialis petefészek-daganatok és \naz alacsony malignitású (borderline) tumorok 89%-a \na magas rizikójú, míg az összes jóindulatú elváltozás \n 75%-a az alacsony rizikójú csoportba sorolható. A klini-\nkai adatok és a kockázati besorolás fi  gyelembevételé-\nvel utalhatók a betegek az optimális ellátást biztosító \nonkológiai vagy endometriosisközpontba.\nAz elkülönítő diagnosztika során szóba jövő kórképek:\n–  kismedencei gyulladás (pelvic infl  ammatory disease, \nPID),\n25.indd   1015 2011.05.31.   10:25:15\nUnauthenticated | Downloaded 06/09/26 10:08 AM UTC\n\n\nBETEGSÉGEKRŐL RÖVIDEN\n2011  ■  152. évfolyam, 25. szám ORVOSI HETILAP1016\n1. ábra Bal oldali ovarialis endometrioma (dr. Sziller Péter anyagából)\n2. ábra Ciszta kihámozása (dr. Sziller Péter anyagából)\n3. ábra Endometrioticus csomó a sacrouterin szalagok találkozásánál \n(dr. Sziller Péter anyagából)\n4. ábra Kismedencei összenövések (dr. Sziller Péter anyagából)\n5. ábra Endometriosis a bélen (dr. Sziller Péter anyagából)\n– irritábilis bél szindróma, \n– colitis, diverticulitis,\n–  kismedencei összenövések (korábbi műtét vagy gyul-\nladás után),\n– idült lumbosacralis fájdalom,\n– rupturált, torquált petefészekciszta,\n– méhen kívüli terhesség,\n– appendicitis.\nAz endometriosis kezelése\nAz endometriosis kezelése centrumokban valósítható \nmeg a leghatékonyabban, ahol megfelelő operatív \nlaparoszkópos felkészültség és a gyógyszeres terápiá-\nban, betegkövetésben szerzett tapasztalat áll rendelke-\nzésre. A nemegyszer igen nagyfokú összenövések és \naz endometriosis inváziós hajlama (környező szervek \n– belek, húgyvezeték, húgyhólyag – infi  ltrációja) miatt \na műtétek elvégzéséhez sok esetben daganatsebészet-\nben szerzett jártasság és az átlagosnál lényegesen ma-\ngasabb szintű manualitás szükséges! Az endometriosis \nkrónikus betegségnek tekintendő, ezért a beteg folyama-\ntos gondozása és ellenőrzése elengedhetetlenül fontos.\nA kezelés megválasztásánál meg kell határozni az el-\nsődleges terápiás célt, amely a fájdalom csillapítása vagy \na sterilitás kezelése lehet.\nFájdalomcsillapítás endometriosisban \n– gyógyszeres kezelés\nA gyógyszerek közötti választás (orális fogamzásgátló, \ngesztagén, danazol, GnRH-agonista) főleg a várható \nmellékhatásuktól függ, mivel az endometriosiseredetű \nfájdalmat hasonló mértékben képesek csökkenteni. \n25.indd   1016 2011.05.31.   10:25:15\nUnauthenticated | Downloaded 06/09/26 10:08 AM UTC\n\n\nBETEGSÉGEKRŐL RÖVIDEN\nORVOSI HETILAP  2011  ■  152. évfolyam, 25. szám1017\nA gyógyszeres kezelések nem mindig eredményeznek \nteljes tünetmentességet, és gyakori a tünetek visszatérése \na kezelés befejeztével.\nVálasztható készítmények:\n–  gesztagéntúlsúlyos monofázisos fogamzásgátló tab-\nletta,\n– gesztagének,\n– danazol,\n– GnRH-analógok,\n– nem szteroid gyulladáscsökkentők.\nA három hónapig tartó, GnRH-analógokkal történő \nkezelés hatékonysága a fájdalomcsillapítás tekintetében \nhasonló a hat hónapig tartóéhoz. Ha három hónapnál \nhosszabb kezelés szükséges, a GnRH-analóggal való te-\nrápiát gesztagénkezeléssel (ösztrogénnel vagy a nélkül) \njavasolt kiegészíteni a csontritkulás, illetve más, hormon-\nhiány miatt kialakuló mellékhatás (például hőhullámok) \nveszélye miatt.\nA GnRH-analóggal történő kezelés alkalmas az \novarialis endometrioma méretének csökkentésére, de \n bizonyíthatóan nem csökkenti a következményes fáj-\ndalmat, illetve a kiújulás kockázatát. Extrapelvicus en-\ndometriosis esetén mindenképpen a GnRH-analóg \n választandó.\nEndometriosis gyanúja esetén, ha kismedencei elvál-\ntozás nem tapintható és a beteg nem tervez várandós-\nságot, alapos kivizsgálás után megkísérelhető terápiás \ncéllal adott kombinált orális fogamzásgátló vagy gesz-\ntagén és nem szteroid gyulladáscsökkentő a fájdalom \ncsillapítására – egyes esetekben diagnosztikus laparo-\nszkópia végzése nélkül is.\nAz egyes készítmények a mellékhatás-profi l szempont-\njából jelentősen különböznek, ebben a vonatkozásban a \ngesztagének a legelőnyösebbek. A progesztogéneket az \n50-es évek óta alkalmazzák az endometriosis kezelé-\nsére. A dienogest úgynevezett „hibrid” gesztagén, amely \negyesíti a 19-nortesztoszteron és a progeszteron akti-\nvitását. Fő jellemzője az erős endometrialis aktivitás. \nEz a hatás kifejezett szekréciós átalakuláshoz és a méh-\nnyálkahártya atrófi  ájához vezet in vitro tanulmányok, \nállatkísérletek és klinikai vizsgálatok alapján. A tanul-\nmányokban a dienogest 2 mg-os napi adagja a GnRH-\nanalógokkal azonos mértékben csökkentette az endo-\nmetriosissal összefüggő kismedencei fájdalmakat és a \nlaparoszkóppal igazolható endometrialis elváltozásokat, \nugyanakkor nem jelentkezett a GnRH-analógokra jel-\nlemző kellemetlen mellékhatás (hőhullámok) és a hosz-\nszabb kezelés során kialakuló csontritkulás sem. A die-\nnogest alkalmazása mellett nem léptek fel androgén \nmellékhatások és a lipidprofi  l kóros változásai sem. \nA dienogestet tartalmazó készítmény társadalombizto-\nsítási támogatással történő felírása jelenleg endomet-\nriosisközpontokban lehetséges.\nHa a panaszok három hónap múlva is fennállnak, \n mindenképpen indokolt az endoszkópos kivizsgálás.  \nA nem szteroid gyulladáscsökkentők szintén hatékonyak \nlehetnek az endometriosis okozta fájdalom csillapítá-\nsában.\nFájdalomcsillapítás endometriosisban \n– sebészi kezelés\nA konzervatív, szervmegtartó szemléletű kezelés az el-\nváltozás laparoszkópos eltávolítását jelenti, amely lehet \nteljes kimetszés, az összenövések oldása, reszekció, \nvaporizáció, ritkábban a sacrauterin szalag denervációja \n(átégetése), illetve praesacralis neurectomia. Az elvál-\ntozások teljes eltávolítása gyakran lehetetlen. A hasűri \nszervek lehetséges infi  ltrációja miatt bélsebészeti vagy \nurológiai beavatkozások is szükségesek lehetnek. Kiter-\njedt elváltozás és súlyos panaszok esetén, amennyiben a \nbeteg változókorban van, illetve családterve lezárt, a ra-\ndikális eltávolítást kell előnyben részesíteni.\nFájdalomcsillapítás endometriosisban \n– kombinált kezelés\nMérsékelt fokú elváltozás esetén műtét előtti vagy utáni \nováriumszuppresszióval szignifi  kánsan megnyújtható a \nfájdalommentes periódus hossza. Súlyos fokú endomet-\nriosisnál ez a hatás nem igazolható. Konzervatív, szerv-\nmegtartó műtétet követően 6 havi danazol, medroxi-\nprogeszteron-acetát vagy GnRH-agonista kezelés esetén \nmérsékeltebb fájdalom várható a kezelést követő két \n évben, mint kezelés nélkül.\nSterilitás endometriosisban \n– gyógyszeres kezelés\nEndometriosissal összefüggő sterilitás kezelésében nincs \nlétjogosultsága az ovarium szuppresszióját okozó hor-\nmonkezelésnek. Az endometriosis következtében fel-\nlépő fájdalmak gyógyszerrel való megszüntetése nem \nbefolyásolja a fogamzás valószínűségét. A gyógyszeres \nkezelés segítségével nem emelkedik a teherbe esési \narány, viszont számos mellékhatással, valamint jelentős \nidőveszteséggel jár.\nSterilitás endometriosisban \n– sebészi kezelés\nAz endometriosisos elváltozások laparoszkópos eltávo-\nlításával növelhető a fertilitási esély.\nSterilitás endometriosisban \n– asszisztált reprodukció\nEndometriosis esetén valamivel rosszabb asszisztált rep-\nrodukciós eredmények érhetők el, elsősorban a kürt-\neredetű meddőség magasabb előfordulási arányának 25.indd   1017 2011.05.31.   10:25:28\nUnauthenticated | Downloaded 06/09/26 10:08 AM UTC\n\n\nBETEGSÉGEKRŐL RÖVIDEN\n2011  ■  152. évfolyam, 25. szám ORVOSI HETILAP1018\n következtében. Feltételezhető az endometriosis kiala-\nkulásában szerepet játszó immunológiai folyamatok sze-\nrepe is.\nKövetkeztetések\nAz endometriosis gyakori kórkép. Fiatal betegeknél, \nakik még nem terveznek várandósságot, elsősorban a \n fájdalomcsillapításra (gyógyszerek és konzervatív sebészi \nmegoldások) kell helyezni a hangsúlyt. A hegesedések \nés a kiterjedt összenövések szerepet játszanak a meddő-\nség kialakulásában is. Az endometrioticus gócok eltávo-\nlításával, illetve az összenövések oldásával javítható a \n fertilitási arány. A napi gyakorlat során törekedni kell \narra, hogy a betegek kivizsgálása, ellátása és gondozása \ncentrumokban történjen. A tünetek felismerésében bi-\nzonyos esetekben szerepe lehet a családorvosoknak is. \nAz endometriosis sebészete gyakran igen magas szintű \njártasságot igényel, olykor bélreszekcióra, urológiai be-\navatkozásokra (hólyag- és húgyvezeték reszekciója) is \nszükség lehet. Az endometriosis kapcsán kialakult \n meddőség kezelése széles körű együttműködést kíván, \namelyben komoly szerepet kapnak az asszisztált repro-\ndukciós szakemberek is.\nKözlemények\nKennedy, S., Bergqvist, A., Chapron, C. és mtsai:[1]  ESHRE Special \nInterest Group for Endometriosis and Endometrium Guideline \nDevelopment Group. ESHRE guideline for the diagnosis and \ntreatment of endometriosis. Hum. Reprod., 2005, 20, 2698–\n2704.\nVan Dijk, L. J., Nelen, W. L., D’Hooghe, T. M. és mtsai:[2]  The \n European Society of Human Reproduction and Embryology \nguideline for the diagnosis and treatment of endometriosis: an \nelectronic guideline implementability appraisal. Implement. Sci., \n2011, 6, 7.\nHuhtinen, K., Suvitie, P., Hiissa, J. és mtsai: [3] Serum HE4 concen-\ntration differentiates malignant ovarian tumours from ovarian \nendometriotic cysts. Br. J. Cancer, 2009, 100, 1315–1319.\nGelbaya, T. A., Gordts, S., D’Hooghe, T. M. és mtsai:[4]  Manage-\nment of endometrioma prior to IVF: compliance with ESHRE \nguidelines. Reprod. Biomed. Online, 2010, 3, 325–330.\nMcCormack, P. L.:[5]  Dienogest: a review of its use in the treat-\nment of endometriosis. Drugs, 2010, 70, 2073–2088.\nSzilágyi A.:[6]  Újabb lehetőség az endometriosis gyógyszeres \nkezelésében. Magy. Nőorv. Lapja, 2010, 73, 273.\nSzakkönyvek\nDrozgyik I.:[1]  Endometriosis. In: Szabó I. (szerk.): Szülészeti és \nnőgyógyászati útmutató. Medition Kiadó, Budapest, 2010, 145–\n148.\nBarbieri, R. L.:[2]  Endometriosis and adenomyosis. In: Reece, E. \nA., Barbieri, R. (eds): Obstetrics and gynecology: The essentials \nof clinical care. Thieme Verlag, 2010, 315–323.\nHonlapok\nhttp://www.endometriosiszone.org/\nhttp://www.obgyn.net/\nhttp://www.endometriosistreatment.org/\nhttp://www.endocenter.org/\n(Langmár Zoltán dr.,\nBudapest, Üllői út 78/A, 1082\ne-mail: langmarz@t-online.hu)\nA Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza \nés Észak-budai Egyesített Kórházai Tudományos Bizottsága tisztelettel meghívja az érdeklődőket \na Központi Intenzív Osztály és a III. Bel-Kardiológiai Osztály közös tudományos előadására.\nIdőpont: 2011. június 23. (csütörtök), 14 óra\nHelyszín: Szent János Kórház Auditóriuma (1125 Budapest, Diós árok 1–3.)\nÜléselnök: Prof. Dr. Jánosi András\nElőadók: Dr. László Zoltán: Alvadásgátló kezelések kardiológiai indikációi (10 perc)\n Prof. Dr. Gál János: Alvadásgátló kezelésben részesült betegek ellátása a perioperatív időszakban (20 perc)\n Dr. Nyulasi Tibor: Anticoaguláns kezelések szövődményei kórházunkban (10 perc)\nKerekasztal-beszélgetés az előadókkal és az előadáson résztvevőkkel\nModerátor: Prof. Dr. Jánosi András\n25.indd   1018 2011.05.31.   10:25:28\nUnauthenticated | Downloaded 06/09/26 10:08 AM UTC","source_license":"CC0","license_restricted":false}